DAJKA GÁBOR · PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKFüggetlen közleményfigyelő / v0.5.63

TŐZSDEI FOGALMAK ÉRTHETŐEN

Likviditási gyorsráta: mit mutat a készletek nélküli fedezet?

Ugyanannál a cégnél 1,6-os likviditási ráta és 0,8-as gyorsráta is kijöhet. Megmutatjuk a számok tartalmát, és azt, miért számít a pénzzé válás időzítése.

Saját olvasási segítségForrások és jelölt példák
SzakszavakKb. 3 perc olvasásUgrás a tudáspróbához ↓

Szerkesztő és kiadó: Dajka Gábor.
Szerkesztési elvek és forráskezelés

Mit veszünk bele a gyorsrátába?

A likviditási gyorsráta, angolul quick ratio, rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyít kiválasztott forgóeszközöket. Itt a CFA Institute képletét követjük: pénzeszközök, rövid távú forgalomképes befektetések és követelések összege, osztva a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A készlet ebbe a számlálóba nem kerül bele.

A mutatót azonos fordulónap adataiból számold. Ne keverd össze a részvény tőzsdei likviditásával: a gyorsráta vállalati mérlegadatokat használ, és nem azt mutatja, milyen könnyű egy részvényt megvenni vagy eladni.

Miért lehet egyszerre 1,6 és 0,8?

Kitalált cégünknek 20 millió forint pénze, 10 millió rövid távú forgalomképes befektetése, 50 millió követelése és 80 millió készlete van. Egyéb forgóeszközt nem feltételezünk. A rövid lejáratú kötelezettség 100 millió. A gyorsráta (20 + 10 + 50) / 100 = 0,8.

Az összes forgóeszközt használó likviditási ráta ugyanakkor (20 + 10 + 50 + 80) / 100 = 1,6. A két mutató közötti különbség a példában teljes egészében a készletből jön. A 0,8 azt jelenti, hogy a kiválasztott eszközök könyv szerinti összege a rövid kötelezettségek 80%-a; a fizetések időpontjáról még nem mond semmit.

Egy készletvásárlás eltérően mozgatja a két arányt

Most a vállalat 10 millió forint készpénzért további készletet vásárol. A pénzállomány 10 millióra csökken, a készlet 90 millióra nő; a többi adat változatlan. A gyorsráta (10 + 10 + 50) / 100 = 0,7 lesz.

Az összes forgóeszköz továbbra is 160 millió, ezért az általános likviditási ráta 1,6 marad. Ez a kis példa megmutatja, miért érdemes az összetételt is megnézni: változatlan összeg mellett több érték került készletbe. A számításból még nem tudjuk, milyen gyorsan fog ez a készlet elkelni.

Miért nem fizetőképességi bizonyítvány?

A követelések nem feltétlenül folynak be a kötelezettségek esedékessége előtt, és a könyv szerinti összegük sem azonos az azonnal elkölthető pénzzel. A példabeli 0,8-as gyorsrátából ezért önmagában nem állapítható meg, hogy a cég a következő héten minden számláját ki tudja-e fizetni.

A ráta mellé készíts egyszerű lejárati listát: mikor várható beérkező pénz, mikor kell fizetni, és milyen finanszírozás érhető el. Ha nincs rövid lejáratú kötelezettség, a nullával való osztás miatt ne írj ki automatikusan végtelenül jó értéket. Ilyenkor a helyzet szöveges leírása hasznosabb a hányadosnál.

Kitalált számpélda

Kitalált példa: 20 millió pénz + 10 millió rövid távú befektetés + 50 millió követelés = 80 millió; 100 millió rövid kötelezettséggel a gyorsráta 0,8. A 80 milliós készlettel együtt a likviditási ráta 1,6. Tízmilliós készpénzes készletvásárlás után a gyorsráta 0,7, a likviditási ráta változatlanul 1,6.

Saját olvasási munkalap

A jelölések és a jegyzet ebben a lapban maradnak. A program nem menti és nem küldi el őket; oldalváltáskor elveszhetnek. Tartós jegyzethez másold ki a szöveget.

Tudáspróba · 3 kérdés

Minden helyes válasz egy pont. A visszajelzés erre a néhány kérdésre vonatkozik, befektetői alkalmasságot nem mér. A válaszok ezen az oldalon maradnak; nem tároljuk és nem küldjük el őket.

1. Mennyi a kiinduló gyorsráta?
2. Mi történik a tízmilliós készpénzes készletvásárlás után?
3. Melyik további adat fontos a közeli fizetések megítéléséhez?

Megoldások és kézi pontozás
  1. 0,8. — A készlet nélküli számláló 80 millió, a rövid kötelezettség 100 millió: 80 / 100 = 0,8. Kapcsolódó rész: Miért lehet egyszerre 1,6 és 0,8?.
  2. A gyorsráta csökken, a likviditási ráta változatlan. — A gyorsráta számlálójából pénz kerül a kihagyott készletbe, az összes forgóeszköz azonban nem változik. Kapcsolódó rész: Egy készletvásárlás eltérően mozgatja a két arányt.
  3. A beérkező és kimenő pénzek időzítése. — Az összesített mérlegarányból nem látszik, hogy a pénz a fizetési határidő előtt rendelkezésre áll-e. Kapcsolódó rész: Miért nem fizetőképességi bizonyítvány?.

0–1 pont: ismételd át az elhibázott kérdésekhez jelölt részeket. 2 pont: egy összefüggést még érdemes ellenőrizni. 3 pont: ezt a 3 kérdést helyesen válaszoltad meg. Következő lépésként töltsd ki a munkalapot egy eredeti közlemény alapján.

Források és kapcsolódó módszertan

A külső hivatkozások fogalmi vagy kibocsátói hátteret adnak; a példák és az olvasási munkalap a Radar saját oktatási anyagai. A rendszer működésére vonatkozó részek a kiadás kódjához és a Működés oldalhoz kapcsolódnak.

CFA Institute: Financial Ratio List, 1–2. képlet – ellenőrizve: 2026. október 28.

Általános tájékozódási segítség. A teljes eredeti dokumentum, az aktuális feltételek és a saját körülményeid külön ellenőrzést igényelnek.

Hogyan készül a tartalom? Hogyan jelezhetsz hibát?