Mit jelent a közkézhányad?
A közkézhányad, angolul free float, a részvényállomány olyan hányadát jelöli, amelyet az alkalmazott módszertan a piaci kereskedés szempontjából közkézen lévőnek tekint. Ha egy társaságra 40%-os közkézhányadot közölnek, először azt érdemes tisztázni, mely részvényállományra és milyen tulajdonosi adatok alapján számolták.
A BÉT Magyar Indexek Kézikönyvének 2026. január 1-jétől hatályos változata külön szabályozza a mutató meghatározását. A számításban számít a nagy tulajdonosi részesedés, a kapcsolódó tulajdonosi kör és a kereskedési korlátozás is. Emiatt egy adatszolgáltató vagy index közkézhányadát mindig a saját definíciójával együtt olvasd.
Hogyan lesz az arányból pénzösszeg?
Egy egyszerű, kitalált társaságnak 100 millió részvénye van, az árfolyam 500 forint, a közkézhányad 40%. A teljes kapitalizáció 50 milliárd forint. Ennek 40%-a 20 milliárd forint: ez a példabeli közkézhányaddal korrigált kapitalizáció.
A 40% a példában 40 millió részvénynek felel meg. A BÉT indexszámításában a kapitalizáció és a közkézhányaddal korrigált kapitalizáció megkülönböztetése lényeges. Az indexen belüli tényleges súlyhoz további módszertani szabályok is tartozhatnak, ezért a fenti szorzásból önmagában ne vezess le végleges indexsúlyt.
Miért nem ugyanaz, mint a likviditás?
A közkézen lévő részvények tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy hosszú ideig megtartják a papírjukat. A 40 millió darab tehát nem azt jelenti, hogy ennyit azonnal meg tudsz venni az utolsó kötés árán. Az elérhető ajánlatok mennyisége és ára külön, folyamatosan változó adat.
A kereskedhetőség vizsgálatához nézd meg az ajánlati könyvet, a vételi és eladási ár különbségét, illetve a tényleges forgalmat is. Azonos közkézhányad mellett eltérhet, mennyi részvény cserél gazdát egy nap alatt. A százalék így a tulajdonosi szerkezetről ad támpontot, de a megbízás várható teljesülését nem írja le.
Mikor érdemes újra ellenőrizni?
Egy nagytulajdonos részesedésváltozása vagy egy kereskedési korlátozás megszűnése után a korábban használt arány felülvizsgálatra szorulhat. A tulajdonosi adat közzétételének napja és az indexben alkalmazott változtatás időpontja különbözhet. Mindkét dátumot keresd meg, ha egy konkrét indexsúly változását próbálod megérteni.
A saját jegyzetedben három adatot rögzíts: a közkézhányad százalékát, az adat érvényességét és a módszertan nevét. Ha csak a százalékot találod, az összehasonlítás bizonytalanságát is írd mellé. Így egy későbbi módosulásnál meg tudod különböztetni a tényleges tulajdonosi változást a számítási szabály eltérésétől.
Kitalált számpélda
Kitalált példa: 100 millió részvény × 500 Ft = 50 milliárd Ft teljes kapitalizáció. 40%-os közkézhányad mellett 40 millió részvény és 20 milliárd Ft korrigált kapitalizáció adódik. A 40 millió darab nem az ajánlati könyvben eladásra kínált mennyiség.
Saját olvasási munkalap
A jelölések és a jegyzet ebben a lapban maradnak. A program nem menti és nem küldi el őket; oldalváltáskor elveszhetnek. Tartós jegyzethez másold ki a szöveget.
Tudáspróba · 3 kérdés
Minden helyes válasz egy pont. A visszajelzés erre a néhány kérdésre vonatkozik, befektetői alkalmasságot nem mér. A válaszok ezen az oldalon maradnak; nem tároljuk és nem küldjük el őket.
Megoldások és kézi pontozás
- 20 milliárd forint. — 50 milliárd × 0,40 = 20 milliárd forint. Az arányt a teljes kapitalizációra alkalmaztuk. Kapcsolódó rész: Hogyan lesz az arányból pénzösszeg?.
- A módszertan ennyi részvényt tekint közkézen lévőnek. — A közkézi állomány tulajdonosi besorolásból adódik. A tényleges eladási ajánlat és a napi forgalom külön mennyiség. Kapcsolódó rész: Miért nem ugyanaz, mint a likviditás?.
- Az aktuális ajánlatokkal, spreaddel és forgalommal. — A teljesülés vizsgálatához aktuális kereskedési adatok is kellenek. A múltbeli összforgalom és a tulajdonosi arány önmagában kevés. Kapcsolódó rész: Miért nem ugyanaz, mint a likviditás?.
0–1 pont: ismételd át az elhibázott kérdésekhez jelölt részeket. 2 pont: egy összefüggést még érdemes ellenőrizni. 3 pont: ezt a 3 kérdést helyesen válaszoltad meg. Következő lépésként töltsd ki a munkalapot egy eredeti közlemény alapján.
Források és kapcsolódó módszertan
A külső hivatkozások fogalmi vagy kibocsátói hátteret adnak; a példák és az olvasási munkalap a Radar saját oktatási anyagai. A rendszer működésére vonatkozó részek a kiadás kódjához és a Működés oldalhoz kapcsolódnak.
BÉT: Magyar Indexek Kézikönyve, 2026. január 1.; 3.6–3.7. fejezet – ellenőrizve: 2026. október 26.
Általános tájékozódási segítség. A teljes eredeti dokumentum, az aktuális feltételek és a saját körülményeid külön ellenőrzést igényelnek.
Hogyan készül a tartalom? Hogyan jelezhetsz hibát?